Bár még alig telt el egy év Donald Trump elnökségéből, idén ősszel, november hatodikán az amerikai népet újra az urnákhoz hívják. A kétéves mandátummal rendelkező 435 képviselőházi képviselő mellett 36 szövetségi államban és 3 társult államban tartanak kormányzóválasztást(ezekben az államokban az állami törvényhozás tagjainak is meg kell védeniük a széküket), illetve a 100 tagú szenátus 33 tagja is újraválasztás előtt áll. Az amerikai politikai közbeszédet általában a szenátusban történő események dominálják, a testületben dolgozó politikusok ismertsége és megbecsültsége magasabb képviselőházi kollegáiknál, akiket csupán két évre választanak. A sokakat megdöbbentő 2016-os elnökválasztásnak köszönhetően sok államban megváltozott a politika erősorrend, ami jó pár szenátornak megnehezíthetni az újraválasztását. Az alábbiakban szeretnék bemutatni néhányat a legizgalmasabbnak tűnő felsőházi választások közül, a teljesség igénye nélkül.
Az alábbiakban felsorolandó szenátusi székek sorsáról utoljára hat évvel ezelőtt, 2012-ben döntöttek a választók. Az a választás egybeesett az előző elnök Barack Obama újraválasztásával, emellett a 2010-es választások óta kissebségben lévő demokratáknak sikerült 8 képviselővel növelniük frakciójuk számát a Képviselőházban(bár a többséget továbbra is a Republikánus Párt kezében maradt). A viszonylag népszerű elnök sikere segítette azokat a demokrata szenátorokat is, akik olyan, alapvetően jobboldali államokat képviselnek, mint Montana, Nyugat-Virginia vagy Indiana.
De idén több olyan állam szenátorának sorsa is eldől, ahol 2012-ben még Obama, 2016-ban azonban Trump győzedelmeskedett. Így a demokratáknak nehéz dolguk lesz, ha újból irányítani szeretnék a törvényhozás felső házát, hiába alacsony az elnök népszerűsége és hiába vannak többen a felmérések szerint azok, akik demokrata jelöltre voksolnának. De akkor következzenek azok az államok, ahol izgalmas versenyre számíthatunk idén ősszel!
Indiana: Joe Donnelly(Demokrata)
A Demokrata Párt mérsékelt, centrista szárnyához tartozó politikus 2012-es megválasztása mindenkit meglepett. Sikere többek között annak volt köszönhető, hogy elődjét, a Szenátusban 36 évig politizáló, kompromisszumkészségéről ismert republikánus Richard Lugart legyőzte egy a pártja jobboldalához tartozó politikus az előválasztáson. A radikálisan konzervatív Tea Party mozgalom tagjait feldühítette, hogy Lugar néhány esetben együtt merészelt szavazni a demokratákkal, ezért tulajdonképpen megpuccsolták őt. Ám ebből a harmadik képviselőházi ciklusát töltő Donnelly profitált, aki relatíve nagy többséggel nyert a legutóbbi választáson. Ám idén már saját hatéves ciklusáról mondhatnak ítéletet a választók. A Politico nevű lap szerint a republikánusoknak itt van a legtöbb esélye győzelmet aratni a demokraták felett, de a közvélemény-kutatások szoros versenyt mutatnak, tulajdonképpen bármi megtörténhet a közép-nyugati államban november hatodikán. Donnely mellett szól, hogy több, a republikánus szavazótábornak fontos ügyben, mint az abortusz vagy a fegyvertartás(mert ugye aztán tényleg ezek a világ legégetőbb kérdései) szembement pártjával és a konzervatívokkal szavazott. Ősszel kiderült, ezt mennyire hálálják meg a választók.
Nyugat-Virginia: Joe Manchin(Demokrata)
Nyugat-Virginia politikai szempontból egy érdekes hely: az elnökválasztásokon rendre a Republikánus Párt jelöltje a befutó(Trump például legutóbb a szavazatok több mint 69 százalékát söpörte be), de az állam lakosai a szenátusi és kormányzóválasztásokon rendre a demokratákra voksolnak. A demokraták egyik leginkább konzervatív politikusa Joe Manchin 2012-ben a voksok több mint hatvan százalékát begyűjtve lett újból szenátor, miközben ugyanezen a választáson a nyugat-virginiai szavazók 62 százaléka támogatta a republikánus Mitt Romney-t Obamával szemben. Manchin a republikánusok nagy részéhez hasonlóan ellenzi az abortuszt és a fegyvertartás szabályozását, emellett a fosszilis energiahordozók elsőbbségét hirdeti a megújulókkal szemben, ami lássuk be, nagy előny egy szénbányászatról ismert államban. Republikánus oldalon egy képviselőházi tag és az állam legfőbb ügyésze küzd egymással a jelöltség elnyeréséért, de bármelyikük is nyer, fel kell kötniük a gatyájukat, ha ki akarják ütni a nyeregből a népszerűségét már kormányzóként megalapozó Manchint.
Missouri: Claire McCaskill(Demokrata)
A korábbi elnök, Harry Truman szülőhazája szintúgy azok közé az államok közé tartozik, ahol Trump nagy arányban győzedelmeskedett, de a szenátorai közül legalább egy a Demokrata Pártot képviseli. A kevés szenátorasszonyok egyikének, Claire McCaskillnek nem lesz könnyű dolga, ha meg akarja védeni a székét, amit először 2006-ban nyert meg. Más „vörös” államok baloldali szenátoraitól eltérően neki még az ellenfelei megosztottsága sem kedvez, mivel valószínűleg a fiatal legfőbb ügyész, Josh Hawley lesz a republikánus kihívója, aki rendre megelőzi őt a felmérésekben. De még sok múlhat a demokraták mozgósítási képességein és az elkövetkezendő közel nyolc hónap eseményein.
Montana: Jon Tester(Demokrata)
A gyéren lakott, hatalmas Montanát semmiképp sem nevezhetjük a politikai trendek követőjének. Az államban hiába tarolnak az elnökválasztásokon a republikánusok, a kormányzói hivatalt például már másfél évtizede demokrata politikusok töltik be, és a Szenátusban is évtizedekig a Demokrata Párt adta a két szenátort. Jon Tester már a második ciklusát tölti a Kongresszus felsőházában, és idén is indul a választáson. A korábban felsorolt centrista kollégáinál liberálisabb Tester jó esélyekkel indul az újrázásért, hiába csökkent drasztikusan a tavalyi év végére népszerűsége, és hiába volt ő az egyedüli jobboldali államot képviselő demokrata, aki idén januárban egy költségvetési vita nyomán kialakuló kormányzati leállás megszüntetése ellen voksolt. A republikánus oldalon nem látszik az a kihívó, aki sikeresen kampányolhatna a nagy bankok és a kampányfinanszírozási rendszer kritikusaként gyakran populista hangokat megütő demokrata politikussal szemben.
Nevada: Dean Heller(Republikánus)
A lista egyetlen republikánus képviselője azért került ide, mert abban a Las Vegast is magába foglaló Nevadában kíván indulni, ahol 2016-ban Hillary Clinton szerezte meg az elektori szavazatokat- egyetlen másik, Clintonra szavazó állam sem rendelkezik republikánus szenátorral. Heller a Szenátus kompromisszumképesebb tagjai közé tartozik, ellenezte például a Trump által is támogatott, az Obamacare-t( más néven: Affordable Care Act) felváltani kívánó egészségügyi reformcsomagot, ami szépen el is hasalt a szenátusban. De ettől függetlenül nagyon meg kell dolgoznia azért, hogy idén újraválasszák, mivel balról és jobbról is többen kívánják legyőzni őt. A fontosabb demokrata kihívók közé tartozik az első ciklusát töltő képviselőnő Jacky Rosen, aki a felmérésekben valamelyest meg is előzi Hellert. Republikánus oldalon azt róják fel neki, hogy nem hajlandó együttműködni Donald Trumppal(aki egyébként figyelmeztette is őt, hogy a szenátusi széke bánhatja az egészségügyi törvénycsomag ellenzését). Nevada korábban azok közé a „swing state”-ek közé tartozott, amelyek az elnökválasztások alkalmával gyakran cseréltek gazdát, a jelölteknek ádáz harcot kellett vívniuk az értékes elektori szavazatok megszerzéséért. Ám az utóbbi időben az „ezüst állam” egyre inkább a demokratákra voksolt, így érthető, hogy Hellernek van oka aggódnia az idei választásokon. Ám ha sikerül nyernie, azzal a republikánusok szinte biztosan meg tudják akadályozni, hogy demokrata többség legyen a Szenátusban.
