Már több bejegyzésemben is írtam arról, hogy idén novemberben választások lesznek az Egyesült Államokban. A legtöbb helyen kifejezetten izgalmas megmérettetésekre számíthatunk(a néhány legizgalmasabb szenátusi versenyre külön is kitértem), ám jó pár olyan állam is lesz, ahol, ha csak nem történik valami előre nem várt fordulat, már most borítékolható a győztes neve vagy legalább a pártja. Ezek azok a helyek, ahol már gyakran évtizedek óta a két nagy párt közül az egyik dominálja a politikai életet, legyen szó az elnökválasztásról, a Kongresszusról vagy a kormányzói megmérettetésekről. Úgy döntöttem, hogy egy cikksorozatban mutatom be az USA leginkább republikánus és leginkább demokrata tagállamait. Ehhez felhasználom a korábbi választási eredményeket, a közvéleménykutatásokat, és az államokat és kongresszusi székeket elemző Cook Partisan Indexet, amely megmutatja az adott térség politikai erőviszonyait. Az első posztban az ötven állam közül a legkonzervatívabbat, a Sziklás-hegység ormai között húzódó Wyomingot mutatnám be.

A nagy területű nyugati állam 1890-ben vált az USA 44. tagállamává. Néhány dolog amit érdemes tudni Wyomingról: egyrészt gyönyörűen néz ki, itt van Yellowstone Nemzeti Park jelentős része, az állam szimbóluma a bölény, (ami itt még relatíve nagy számban fordul elő), gazdag nyersanyagban, alig félmillióan lakják(miközben ez az Unió kilencedik legnagyobb területű állama) és szélsőségesen republikánus. A demokraták utoljára 1964-ben nyerték meg az állam három elektorát, azóta a Republikánus Párt jelöltjei rendre hetven százalékhoz közelítő eredményeket érnek el itt. Wyoming egyetlen képviselőt küld a Képviselőházba, aki 1979 óta mindig a Republikánus Pártból került ki( jelenleg a korábbi alelnök, Dick Cheney lánya az állam képviselője). Bár az állami törvényhozás felsőházában például 82 éve a jobboldal van többségben, jó pár demokrata ülhetett be a kormányzói székbe, legutóbb 2003 és 2011 között. Ez azért sem meglepő, mert 2010 előtt a Demokrata Párt jó esélyekkel indult ebben a térségben:  az elektoraikat rendre a republikánus elnökjelölteknek adó, alacsony lakosságú, nagy területű államok(mint Montana,Wyoming, Észak-Dakota, Dél-Dakota) lakói gyakran választottak demokrata szenátorokat, képviselőket, kormányzókat. Ezek a politikusok sokszor szembementek pártjuk általános álláspontjával és a jobboldali kollegáikkal szavaztak olyan témákban, mint például a fegyvertartás, abortusz, környezetvédelem- ezekben a kérdésekben a régió lakói konzervatívabb álláspontot képviselnek az átlagnál.

És mi az oka ennek a töretlen jobboldaliságnak? Erre több indokot is lehet mondani, én is sorra vennék most néhányat.

Wyoming hatalmas, de közben kevesebben élnek itt olyan városoknál, mint Baltimore,Washington D.C vagy Boston. A városok távol vannak egymástól, néha órákat kell utazni ahhoz, hogy lakott területre érjünk. Ez egy olyan elszigeteltséget eredményez, ami legutóbb a 19. század vége fele volt jellemző, amikor még nem kezdődött meg a hatalmas mértékű városiasodás, és az embereknek gyakran napokat kellett utazniuk a nagyobb településekig. Így nehezen jelenhetnek meg azok a liberális, progresszív témák, amik elsősorban a nagyvárosi közegben terjedtek el. Itt a fegyvertartásra  az önvédelem legfőbb eszközeként tekintenek(ami részben érthető, hiszen egy ilyen gyéren lakott államban az igazságszolgáltatás lehetőségei eléggé korlátozottak), a környezetvédelmi szabályozásokat a nyersanyagtermelésből élő államuk elleni támadásként értékelik. Itt az emberek úgy érzik, csak magukra számíthatnak, ezért általános a bizalmatlanság a szövetségi állammal szemben(pedig a nemzeti parkok miatt Wyomingban van a legtöbb szövetségi tulajdonban lévő terület). Wyoming sok tekintetben a republikánusok leghőbb álmait testesíti meg: alacsony adók, kevés szabályozás, emellett nagyon enyhe fegyverkorlátozások vannak érvényben (az államban akár töltött fegyverrel is járkálhatunk az utcán, nincsen lőfegyver-regisztráció). Azért azt érdemes hozzátenni, hogy a 19. században a „ Cowboy Állam” bizonyos tekintetben kifejezetten progresszívnek számított. 1869-ben itt kaptak elsőként szavazati jogot a nők(ezzel több mint ötven évvel megelőzve a női szavazást országos szinten bevezető alkotmánykiegészítést), illetve az 1920-as évek közepén itt választottak először női kormányzót.

Idén november kormányzót és szenátort is választanak a wyomingiek, és egyik sem tűnik izgalmas küzdelemnek. A jelenlegi republikánus kormányzó nem indulhat újra a választáson, és egyelőre nem látszik, ki lesz a jobboldali utódjelöltje, ahogy a demokraták oldalán sem szállt be komolyabban vehető szereplő az előválasztási versenybe. A 2007 óta regnáló szenátor John Barrasso újraindul a székért, és az előrejelzések szerint könnyű győzelemre számíthat. A Mitch McConnell(szenátusi többségi frakcióvezető) oldalán gyakran pózoló Barrasso tökéletesen testesíti meg állama konzervatív értékeit, ellenzi az abortuszt, a melegházasságot, a fegyverkorlátozást és a párizsi klímaegyezményt(a sok ellenzés mellett sajnos elég kevés ideje jut támogatnia ügyeket). Emellett ironikus módon a híresen klímaváltozás-tagadó politikus vezeti a Szenátus környezetvédelemmel foglalkozó bizottságát is. A szenátor legutóbb közel 76 százalékkal nyert 2012-ben, szóval érthető, ha az elemzők egyszerű győzelmet jósolnak neki. Ám nem árt megjegyezni, hogy bár a tavalyi időközi választásokon minden esetben a republikánusok nyertek, még a Wyominghez hasonló konzervatív államokban, mint Montana vagy Georga is a korábbiaknál sokkal kisebb arányban kerültek ki győztesként a megmérettetésekből, köszönhetően az elnök megosztó politikájának és a demokrata bázis lelkesedésének. Így kérdéses, hogy az ultrakonzervatív, mainstream republikánus Barrasso meg tudja-e ismételni a hat évvel ezelőtti sikerét, vagy be kell majd érnie egy szerényebb győzelemmel. November hatodikán kiderül!